Hivatali cím: 3182 Karancslapujtő Dobó köz 1/A
Karancsberény fília
Marakodi-puszta fília
Karancsapátfalva, Bocsár és Lapujtő községeket 1928-ban Bocsárlapujtő néven egyesítették, majd 1956-tól Karancslapujtő lett az egyesítésből keletkezett község jelenlegi neve. Bocsár birtokosa 1330 körűl Bocsári János volt. Lapujtő a Kácsik nembéli Illés fia Péter fiainak birtoka volt, kiktől a király Csák Mátéhoz csatlakozásuk miatt a települést elvette és Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adta.
Az egyesített falvak a XVI. század végétől a Mocsáry család birtokát képezték, e család innen vette a bocsári előnevét. Lapujtőn a XIV. század elején már működött a plébánia, egyházának Péter nevű papja 1332-37 -ben pápai tizedet fizetett. Pázmány az 1629. évi felsorolásban a Lapintő nevű helyen még működő plébániát jelez, de az 1674. évi összeírás szerint ekkor már Karancskeszi filiája volt. Temploma 1688 körül a pusztulás szélén állt, de 1713-ban azt írták róla, hogy most készült el festett, kazettás mennyezete. Ez a középkori, gótikus díszítésű templom a két régi falu - Apátfalva és Lapujtő - között feküdt, Szűz Mária születése tiszteletére volt szentelve, de 1895-ben lebontották, s a következő évben, 1896-ban a réginek helyén felépítették a jelenlegi, új templomot neoromán stílusban Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.
1948-ban a karancskeszi hitoktató káplán, Ignácz Géza kiköltözött ebbe a filiába, és itt mint szervező lelkész működött. 1948 okt. 1.-től Karancskeszitől leválasztva, felállították itt a helyi lelkészséget, Karancsalja és Karancsberény filiákkal. E három falu híveinek összefogásával 1982-83-ban felépült Lapujtőn az új lelkészlak.
Sajóvölgye Takarékszövetkezetnél vezetett
külföldről indított utalás esetén a
nemzetközi számlaszámra várjuk a támogatásokat.
Segítségüket, hozzájárulásukat köszönjük!